A családom

család
A legfontosabbak

Nem is olyan régen, még teljes erőbedobással a nyelvvizsgára készülve szembetaláltam magamat egy tétellel, melynek „My role model” vagyis a példaképem volt a címe. Kutatni kezdtem az emlékeimben, hogy milyen ismert ember lehetne a példaképem, akire felnézek, akitől esetleg tanultam is valami fontosat, de senki sem jutott az eszembe. Rá kellett döbbennem, hogy számomra az igazi érték nagyon egyszerű, mégis rendkívül ritka jellemvonások együttese, mely mai rohanó életünkben egyre kevesebbszer fordul elő. Olyan tulajdonságok, melyeket én a családomtól tanulhattam meg, mint például az őszinteség, nagylelkűség, pozitivizmus, szorgalom, bizalom, lelkesedés, filantrópia. Sajnálatos módon ezek a tulajdonságok kevés emberben vannak jelen. Sőt az évek során nem példaképekre, hanem ellen-példaképekre tettem szert. Ugyanis, többször voltam biztos abban, milyen NEM szeretnék lenni, minthogy milyen igen.  No de ez egy másik történet.

Úgy gondolom az igazi példakép olyan, akire felnézhetsz, mégsem érezteti, hogy fel kell nézned rá, tisztelsz, és viszont tisztel téged, aki feltölt erővel, ha lehangolt vagy, vagy csak meghallgat, aki segít, akivel őszinte lehetsz. Nagyon kevés ember van az életemben, aki ilyen lenne, nagy részük kiszóródott az évek során, de akik megmaradtak azok remélem, hogy mindig az életem részei lesznek. A legfontosabbak – a támpilléreim – a szüleim, két csodálatos és nagyszerű ember, akik a világ legönzetlenebbjei, hatalmas szívük van, mindig támogattak és rengeteg szeretettel halmoztak és halmoznak el nap mint nap. Csodálatos gyermekkort adtak, egyszerűen csodálatos szülők. Ők ketten az igazi példaképek számomra. Természetesen nem csak a szüleim miatt lehetek hálás, hiszen nagyszerű családom van, és mindenkitől tanulhattam valamit, és tudom, hogy mindegyikőjükre számíthatok, nehéz kiemelni bárkit is, mert egytől-egyig különleges és szerető emberek. Ilyen például a Mamikám vagy akár a keresztszüleim is.

Ők a legfontosabbak, akik miatt olyan ember lettem, amilyen most vagyok. Mindannyiukra felnézek és mindannyian a példaképeim, sőt mindannyiuktól kaptam fontos dolgokat, melyekből táplálkozhatom, melyekhez nyúlhatok, ha szomorú vagy tanácstalan lennék. Tudom, hogy rájuk mindig lehet számítani, hogy segítenek és szeretnek, amíg csak erejükből telik!

Nagyon szerencsés vagyok, hogy vagytok nekem!!